Hogyan választ az erdélyi magyar és hol van a smekkeria?

498

Április 3-án, most vasárnap országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon, ahol eldől a következő négy év kormányfőjének személye és a parlament összetétele.

Az erdélyi magyarok is voksolhatnak ezen a választáson, valójában azonban szavaztuk negyedannyit sem ér, mintha azt itthon adnák le az RMDSZ-re. Ahhoz, hogy jobban megértsük, ismerjük meg a magyar választási rendszert.

A magyar választások egyfordulósak, a Magyarországon élő magyar állampolgár két szavazatot adhat le: egyet arra a személyre, akit a legjobbnak tart a lakóhelye szerinti illetékes választókerületen belül, a másodikat pedig a listára. Ez utóbbi országos lista, aki itt eléri az öt százalékot, az részesül majd a visszaosztásból is, amit a közismert d’Hont módszerrel számolnak ki, ezzel még néhány képviselői helyet lehet szerezni.

A magyar parlamentben 199 képviselői hely van, ebből 106 az egyéni körzetekben győztes képviselőké, 99 pedig a listáról kerül kiosztásra. Maga a választási rendszer úgy van kitalálva, hogy a választásokon győztes pártot erősítse, azaz: aki több egyéni körzetet szerez meg, az többet kap a visszaosztásból is, így sikerült kétharmados többséget szereznie a Fidesznek két egymást követő választáson is. A közkeletű, de téves véleménnyel ellentétben ezt nem nevezhetjük nagyon antidemokratikusnak, hisz egy fordulat esetén a jelenlegi ellenzék is könnyen szerezhet kétharmadot, a rendszer célja, hogy stabil kormány alakuljon, minimalizálja a koalíciós kényszert és kellő többséget adjon a választásokon legerősebbnek bizonyuló párt számára, hogy politikai válságokat megkerülve tudjon kormányozni.

Nagyjából ennyi, eddig semmi különös.

Hogyan szavaznak az erdélyiek?

Nos, míg a Magyarországon élő magyar állampolgár csak április 3-án, azaz a szavazás napján voksolhat, addig az erdélyinek erre két hét áll rendelkezésére. A magyar kormány kiküldi az levélszavazói csomagot, amit az erdélyi polgár kitölt – ez utóbbi nem mindig egyszerű, különösen az idősebbek számára, de erről majd később, mert lesz jelentősége.

Az erdélyi magyar kettős állampolgár pedig CSAK listára szavazhat – ezzel pedig csakis a 99 kiadó helyről dönthet valamilyen formában. Nem igaz az, hogy az erdélyi, vagy úgy általában a határon túli magyarok döntenek arról, hogy ki kormányozzon Budapesten. Amennyiben az összes erdélyi kettős állampolgár szavazna – s közel sincs így – jó, ha húsz százalékuk voksol – akkor is egy, vagy nagyon extrém esetben, ha minden határon túli magyar elmegy és nagyjából egyirányba is szavaz, akkor két helyről dönthetnek. Két listás helyről, de itt a kettő már nagyon-nagyon extrémnek számít, nemcsak az kell hozzá, hogy minden határon túli kettős állampolgár elmenjen szavazni, hanem az is, hogy a magyarországiak körében alacsony legyen a részvétel, így értékelődne fel a levélben leadott szavazat.

Érdemes itt megemlíteni, hogy a külföldön élő magyarországi magyar állampolgárok nem szavazhatnak levélben, ez csak a határon túli magyarokra vonatkozik – a Magyarországon lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárokra. Azaz: amíg egy Marosvásárhelyen élő magyar szavazhat levélben, addig ezt egy szegedi fiatal, aki épp Londonban él vagy tanul az nem teheti meg, csakis az illető ország nagykövetségén vagy konzulátusán, személyesen adhatja le voksát. Mi több, a marosvásárhelyi magyar élhet akár Londonban is, lehet, hogy épp lakótársa ennek a szegedi fiatalnak, de az előbbi ugyanúgy megkapja romániai címére a levélszavazói csomagot, ha nem is ő, akkor szülei kitöltik, míg a szegedi mehet sorba állni a londoni magyar nagykövetség elé.

Akkor ez lenne a smekkeria?

Áh, dehogy – ez csak a kezdet. A helyzet az, hogy a magyar választó rendszer kívülről egyszerűnek és demokratikusnak tűnik, de belülről már korántsem az, és ez főleg az Erdélyben leadott szavazatokra igaz. Amint azt említettem, az idősek számár kissé nehézkes a szavazói csomagban kapott papírok kitöltése. Ebben ugyanis van egy lap, amire a személyes adataikat kell felvezetni – azonosító nyilatkozat -, majd aláírni, majd a szavazólapon beikszelni a kedvenc pártot. A szavazólap bekerül az egyik borítékba, amit kis borítéknak neveznek, a kis boríték pedig az azonosító nyilatkozattal együtt a nagy borítékba (válaszboríték) és ez kerül leadásra. HA elakadna a szavazó, akkor sincs semmi baj: az RMDSZ, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt által toborzott önkéntesek segítenek. Akár ki is töltik az idős szavazó helyett – hát nem humánus a magyar választó rendszer?

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

Azt, hogy Kovács Pistike kitölti az azonosító nyilatkozatot, majd a szavazólapon beikszeli valamelyik ellenzéki pártot. A szavazólapot beteszik a kisebb borítékba, a borítékot az azonosító nyilatkozattal együtt pedig a válaszborítékba, és feladja postán…, ja nem. Elvileg úgy működne, hogy postán megy vissza a válasz, de ez a legritkább, erre vannak a romániai magyar pártok által támogatott álcivil szervezetek – gyakorlatilag mindegyikük szavazói felügyelő. Az Erdélyi Magyar Néppárt, az RMDSZ pártokhoz köthető EMNT és Eurotrans alapítvány mellett az egyházak képviselői sem fogják vissza magukat, ha segíteni kell a szavazat kitöltésében vagy eljuttatásában. Ezek a személyek, szervezetek több száz, akár több ezer szavazatot is összegyűjtenek a környékükön, majd az egészet bepakolják az Audi csomagtartójába, és felviszik őket Csíkszeredába vagy Kolozsvárra a magyar konzulátusra, ahol leadják.

Igen, a magyar államtól semmiféle megbízással nem rendelkező személyek utaznak kilométereket úgy, hogy cosmagtartójukban többezer kitöltött szavazólap van. Ha éppenséggel befolyásolni akarnád a végeredményt, amit ugye nem akarsz mert Magyarországon mindenki demokrata – kucc-kucc -, akkor az előre legyártott és kitöltött szavazói levélcsomagot átveszed a ludasi parkolóban, kicseréled a csomagtartódban levőkre, és a viszontlátásra, soha senki nem tudja meg, hogy mi történt, kivéve az FSZB-t, de ők úgy is évtizedes cimborák.

Ki számolja? Ugyan, ki bontja fel!

Arról még nem is beszéltünk, hogy az említett szavazói csomagokat valakinek fel is kell bontania – azt ezt végző választási iroda tagjait persze a kormány nevezi ki, ide csak az Orbán Viktorhoz leglojálisabb emberek kerülhetnek be. Na már most, emlékszünk még cikkünk elejéről Kovács Pistikére, aki az ellenzékre szavazott, majd elküldte a borítékot? Nos, a szavazólapja mellett ott van az azonosító nyilatkozata is – a kettő egy szép nagy borítékban. MI a garancia arra, hogy Kovács Pistike nem kerül fekete listára amiatt, hogy az ellenzéki listára szavazott? MI a garancia arra, hogy nem készülnek ilyen listák?

Putyin legjobb európai tanítványa által irányított országban az ilyesmi elképzelhetetlen?

LĂSAȚI UN MESAJ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Acest site folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.